Afgan foldon

Az akadalyokon keresztul vegre bemasztam erre a kenyelmes helyre, ahol legfeljebb az egyik ormotlan nagy fek csiklandozza az utas oldalbordajat. Meg ki sem fujtam magam, mellem allt az elegans ferfiu es ekes szavakkal emlekeztetett elonyos helyemre; elobb baratsagosan, majd egyre hangosabb es meltatlankodobb hangon kezdte kovetelni tolem a potdijakat. Hasztalan hivatkoztam arra, hogy voltakeppen az egesz kocsi viteldijat kifizettem, szerinte ez a Konstantinapolybol magammal hozott utalvanyon nem volt eleg vilagosan feltuntetve. Hogy az eredmenytelennek igerkezo hosszu vitat elkeruljem, elozekenyen felajanlottam a helyet Ebrahimnak. Erre azonban maga az elegans ferfiu is meghokkent, hiszen csak nem ultethet hitetlen gyaurt igazhivo asszonyok es gyerekek koze. De meg akkor sem hagyta magat. Rendben van, maradjak csak ott, ahol vagyok, de majd meg egy masik utast ultet mellem. Szerencsere ezt a fenyegeteset nem tudta oly konnyen bevaltani, ebben a holtszezonban meg Ebrahimekat is nehez dio volt neki megkaparintania."e;