hunok tortenelme es utodnepei

A Nemeth Gyula altal szerkesztett, 1940-ben kiadott Attila es hunjai cimu kotet ota tudomanyos igenyessegu osszefoglalo nem jelent meg magyar nyelven, amely ilyen atfogoan, reszletesen, a nepesseg- es kulturtorteneti osszefuggeseket is feltarva lattatna a hunok tortenelmet az i. e. III. szazadtol az i. sz. VI. szazadig. A keleti, Kina hatarvideketol indulo folyamatot a nagykozonseg szamara is erthetoen, olvasmanyosan irta meg a szerzo. Gazdag szakirodalmi forrasanyagra tamaszkodva tarja fel azt a rendkivul osszetett folyamatot, amelynek soran a hunok eljutottak Kozep-Azsiaba, majd az indiai szubkontinensre, egy masig aguk pedig Europaba. Kiemeli azt is, hogy a hun"e; etnonimnek milyen jelentesretegei alakultak ki, milyen jelentesvaltozasokon ment keresztul. Hangsulyozza, hogy az etnikai retegzettseg es tarsadalmi atalakulasok miatt komoly felreertesekre adna alapot, ha valaki egy egyseges etnikai csoportkent akarna szemlelni a hunokat e hosszu folyamat soran. Az Erdelyi Istvan regesz-tortenesz professzor szakmai lektoralasa mellett elkeszult munka ezen tulmenoen a hunok es avarok, a hunok es magyarok lehetseges kapcsolodasat, osszefuggeseit is bemutatja. Kulonosen reszletes fejezetet szentel annak, hogy a hunok Kozep-Azsian keresztul a mai Afganisztan, Pakisztan es India tersegebe vonulo aga milyen tortenelmi szereppel, hatassal volt erre a kulturalisan sokszinu vilagra. A heftalitak / feher hunok Kasmirba torteno visszaszorulasa utan a tortenelem szinpadarol eltunt nep lehetseges utoeletevel kapcsolatban a helyi forrasokra es pakisztani, indiai szakemberek munkaira is tamaszkodva arra a kerdesre kutatja a valaszt, hogy kereshetjuk-e a feher hunok lehetseges utodait, hatasat e terseg nepeire, es ha igen, mely nepek kozott, milyen kulturalis jelensegekben.A hunok tortenelme es utodnepei a szerzo Tunderek kihalofelben cimu haromkotetes muvenek masodik resze. A teljes e-konyv egyben is megvasarolhato.