Im-igyen szola Zarathustra

Az Im-igyen szola Zarathustra (1883) a filozofiatorteneszek szerint szerzoje kevesbe kidolgozott, nem elsorangu fontossagu muvei koze tartozik. Nem igy velekednek rola az irodalmarok, akik a kolto Nietzsche egyik legjobb muvenek tartjak. A nem filozofus Nietzsche-olvasoknak pedig mindenkor a legnepszerubb, legkedvesebb olvasmanya volt. Mufajilag a nagy vilagkoltemenyek, emberiseg-koltemenyek koze tartozik, allando utalassal, finom, muveszi rajatszassal a Bibliara. Cselekmenye, tortenete ugyszolvan nincs. A szerzo - alakmasa, alteregoja, a perzsa vallasalapito, Zarathustra maszkjaban - profeciait mondja el benne, hol tomoren megfogalmazott aforizmak, hol prozai ditirambusok, hol ritmizalt prozaju himnuszok, hol peldabeszedek formajaban (szerepel benne szabadvers is, a mufaj vilagviszonylatban legkiemelkedobb darabjai kozul. A huszadik szazad szinte minden fontos irodalmi iranyzata sokat koszonhet e munek, amely nelkul sem az elioti nagy poemakat, sem Adyt nem lehet igazan megerteni. A mu irodalomtorteneti, filozofiai es esztetikai szempontbol alapveto jelentosegu.