Utijegyzetek es amerikai eletkepek

Lang Henrik 1827-ben szuletett Aszodon, egy Turingiabol betelepedett timar fiakent. Tanulmanyait Petofi iskolatarsakent ugyanitt folytatta. 1842-ig tanult, majd apja mellett timarkent dolgozott. A szabadsagharc idejen tuzerkent szolgalt. A bukas utan a csaszari hadseregbe sorozas elol Bukarestbe szokott. Innen indult keleti utjara, melynek soran eljutott Konstantinapolyba, Rodoszra, Jeruzsalembe, Betlehembe es az egyiptomi Alexandriaba. 1853-1858 kozott Parizsban tartozkodott. Ezutan hazatert, s ugy tunt, hogy gyokeret ver Aszodon. A postamesterseg azonban nem biztositott szamara kello megelhetest, igy kivandorolt Amerikaba. A polgarhaboru kezdeteig nagyreszt Brooklynban elt es New Yorkban dolgozott.Az Egyesult Allamok jelentette szamara az idealis allamot, ahol a torvenyek valoban a nep szabadsagat, boldogulasat es joletet szolgaljak, s amikor ezt veszelyben forogni latta, kesz volt fegyverrel is vedelmere kelni. 1861-ben belepett 48. New York-i gyalogezredbe, melynek kotelekeben reszt vett a Pulaski erod es Charleston ostromaban, majd - mar ormesterkent - az olustee-i csataban megsebesult es fogsagba esett. Rabsaga alatt megjarta a deliek hirhedt fogolytaborait: Andersonville-t es Millent. Szabadulasa utan ujra csatlakozott ezredehez, ahol szazadossa leptettek elo. A haboru utan visszatert a civil eletbe, s tiz even at New York-i gyarak vezetoje volt. 1875-ben jott haza Budapestre, ahol nyelvtanarkent es postamesterkent dolgozott 1907-ben bekovetkezett halalaig.Az itt kozolt irasaikban megelevenedik a 19. szazad kozepenek szines, mozgalmas, am eles kontrasztokat mutato vilaga. A szovegek olvasasa altal bepillantast nyerhetunk a torok rabszolgapiac eletebe es a rabszolgasag felszamolasat is celul tuzo amerikai polgarhaboru esemenyeibe. Lathatjuk a szentfoldi arabok szegenyes kunyhoit es Parizs elokelo mulatojat, a konstantinapolyi kezmuvesek muhelyeit es a nagy New York-i gyarakat, a vallasi fanatizmust keleten es a szekularizacio eredmenyeit nyugaton, a felszinen legalabbis bekesnek mutatkozo tarsadalmi egyuttelest a Szentfoldon es az ir bevandorlok altal Amerikaba importalt felekezeti konfliktus megnyilvanulasait. Mindezt egy olyan, tobb nyelven beszelo, tajekozott es tapasztalt utazo lencsejen at, aki meg a remenytelennek latszo helyzetekben is optimista, torekvo es eloitelet-mentes.