gravitacio titkai - Anyagi vilagunk terhei

Az elso kotetbol kiderul, hogy a mai, a tavolsaggal negyzetesen valtozo gravitacios elkepzeleseink egy meglehetosen nagy tevedesen alapulnak, mivel az anyag "e;sajatja"e; nem a tomegvonzas, hanem eredendoen eppenseggel a tomeggel aranyos taszitohatas, melyet egy reszleteiben kidolgozott es itt bemutatott trukkos mechanizmus valtoztat vonzoerove. Ennek kovetkezteben a gravitacio a korulmenyektol fuggoen az antigravitaciotol az exponencialis novekedes folytan elkepeszto mereteket olto nagysagrendig valtozik. Bolyongasaink soran az ebbol eredo, ma meg megmagyarazhatatlan furcsasagokkal talalkozhatunk humorral kellokeppen atszott formaban. E furcsasagok okara a szerzo altal felfedezettek alapjan kello es logikus magyarazatot is kapunk. Akit az els ktet lzba hozott, az a msodik ktettel lehtheti magt. Ugyanis, akik mr alig vrjk, hogy a fejldsnk cscspontjaknt vgre megkezdjk a kozmosz meghdtst, azokat ki kell brndtanom, mert jindulatan kzlm, hogy a fnysebessg rutazs legfeljebb a pokolhoz vezet t idbeli lervidtse lehet, mert ezt a jelenlegi elkpzelsek szerinti utazst l anyag bizonythatan nem lheti tl. Persze a lehetsges megoldsra van remny, csak az e ktetben lert tletek alapjn sem biztos, hogy nem elbb valsthat meg a fnysebessg rakta, mint az utas megvdse e sebessg nem vrt kvetkezmnyeitl. De ha jt akarunk, akkor felejtsk el az antianyag meghajts rhajt. Persze nem csupn a beszerezhetetlen antianyag miatt, hanem inkbb a kormnyozhatatlansga miatt. Lenne ennl egyszerbb s olcsbb mdszer is, mely rhajnkat gyesen kormnyozhatn nem csupn a cl, de a megolds fel is, csak ht ennek technolgijt mg ki kne dolgozni az itt lertakra alapozva